hát szia Riga!

Ma láthattuk Riga igazi arcát, azt hiszem. Igen zsúfolt, izgalmas és fárasztó napunk volt. Azt terveztük, hogy reggel olyan 10 körül felkelünk, amiből végülis 11 óra lett...azt hiszem a szombati fáradtságot még vonszoljuk magunkkal. Kettőre kellett menni az egyetemre, a közgazdasági kar épülete elé, ahol találkoztunk a többi erasmusossal, és megmutatták nekünk az óvárost.

 Izgalmas volt az egyetemhez vezető út is, mivel ez volt az első útunk, amikor egyedül kellett mennünk. Felszálltunk a trolira és sikeresen le is tudtunk szállni a jó megállónál, viszont onnan még el kellett találni az épület elé is. Jó turista módjára álltunk az aluljáró előtt nyakig térképpel, és próbáltuk megfejteni, hogy merre is kéne mennünk. Aztán sikerült is, 2 előtt pár perccel oda is értünk. Páran álltak már az épület előtt, de nem tudtuk biztosra, hogy ki mire vár, aztán egy jó 5 perces ácsorgás után odajött egy lány megkérdezni, hogy mi is erasmusosok vagyunk-e és így megtörte a csendet, onnantól ment a "hello, nice to meet you" meg a "where are you from?" :) Igen vegyes volt a csapat, van két lány Nebraskából (USA), vannak japánból, németországból, hollandiából, Litvániából is.
Aztán szép lassan elindultunk. Nagyon jó volt az idegenvezetőnk, nem mesélt sokat, csak az érdekes dolgokat. Láttunk egy csomó templomot, ami azért volt érdekes, mert az oldala gótikus stílusban volt, de az eleje már barokkos volt :) Mesélte, hogy Riga egy németeketszerető város, mivel valami német ember itt ragadt Rigában és nagyon sok épület neki köszönhető. Láttunk egy boltot is, ami tele volt matrjoskákkal, meg az árusoknál is volt egy csomó :)
Jaaaj...Apa... nem tudod hogy mit láttam ma :D Le is fényképeztem neked :)

Megnéztük a Parlamentet, a városházát, az összes templomot, mindent, amit csak lehet.












Hatalmas épületek vannak itt és persze megmaradt a régi macskaköves út, úgyhogy tényleg olyan érzése volt az embernek, mintha visszament volna az időben. Nagyon sok régi raktárház van az óvárosban, amik nagyon érdekesek, mert abban laktak is. Volt egy olyan raktárház, ami még a 13.században épült, és amikor megmutatta az idegenvezető, akkor mondta, hogy mindenképp fogjuk meg a téglát és érezzük a történelmet! :)

Az egész óvárosban zenét hallani folyamatosan. Elég sok kávézó meg ilyen pubok vannak, amikből kihallatszik a zene, ami nagyon jó hangulatot ad :)
Nagyon nagy hó van, vannak olyan hókupacok, amik akkorák mint én :P Viszont ezek szépen el vannak takarítva, nagyon kevés olyan utca van, ahova nehezen lehet bemenni. A házak mellett viszont vigyázni kell, mert előfordul, hogy a fejedre pottyan egy kisebb hókupac ha nem vigyázol ;)





Van a városban egy svéd kapu, ami elválasztotta a várost és akik bent laktak, azok védve voltak az ellenségtől. Kint katonák őrködtek, bent meg a városlakók laktak. Volt egy lány, aki beleszeretett egy katonába és mindig a kapunál találkoztak. Egyszer aztán lebuktak és büntetésül a lányt befalazták oda a kapuba. Az a mondás járja, hogyha valaki ott van a kapunál éjfélkor, akkor hallja ahogy a lány azt kiáltja "még mindig szeretlek". Hasonló történeteket is hallottunk, nagyon érdekes volt.
Megtaláltuk a Brémai muzsikusokat is :)



Hát dióhéjban ennyit az óvárosról, nem tudom mit tudnék mesélni még, csodálatosan szép, mindenki jöjjön el és nézze meg, mert ezt elmesélni úgy sem lehet :)
Reggel, mikor kinéztünk az ablakon megint 7 ágra sütött a nap, viszont csalóka, mert elég hideg van. A tervezett 1 órás városnézésből 2,5 óra lett, így meglehetősen átfagyott a banda, mire végig jártunk mindent. Miután megnéztünk mindent, beültünk egy kávézóba, ahol ittunk valami meleget. Volt az itallapon egy olyan tea, amibe gyümölcsök voltak, én azt kértem viszont mást kaptam, az enyémet meg megkapta a Bibus:P :) Közben ment a traccs-party, ismerkedés. Mindenki nagyon kedves, folyamatosan ment a kérdezgetés. Van egy holland fiú, aki 4 hónapot töltött Mosonmagyaróváron és nagyon tetszett neki Magyarország. A magyar tudása igaz kimerül annyiban, hogy "öt sör" meg "seggfej" :D Úgyhogy tud mindent, ami  a túléléshez kell :)
Miután átmelegedtünk elindultunk haza. A kávézó előtt volt egy park, ahol volt egy befagyott folyó is, nagy hóemberek, szobrok, egy lakatos híd is. Bibussal még elmentünk megnézni, hazafelé láttuk az operaházat, az egyetemünk főépületét is.

Operaház

Az egyetem főépülete

Hazafele találtunk egy utcát, ahol a villanypóznák közötti dróton "emberkék" lógtak, nagyon ötletes :)

Nagyon tetszik a városban, hogy sok helyen vannak rajzok meg díszek, amik feldobják a várost és színessé teszik :)
Szóval igen jó volt ez a nap :) Holnap este lesz International day, amikor mindenki bemutathatja az országát. Viszünk a Bibivel egy videót Magyarországról, egy kis pick szalámit meg persze túró rudit :) Várom már nagyon, biztos nagyon jó lesz :)
Remélem így ti is bepillantást nyertetek a régi Rigába! Képek még vannak fent FB-on, akit érdekel ;)
csóközön!

még mindennek otthon illata van...

Hát megérkeztünk...otthonról olyan elképzelhetetlennek tűnt, hogy tényleg jövünk, de itt vagyunk. Igen kacifántos és fárasztó volt az útunk. Reggel 6kor startoltunk Ferihegyről Londonba. Ez volt ez első repülőutam, úgyhogy nagyon vártam, hogy milyen lesz. Egész jó volt, egyszer-kétszer volt nagyobb füldugulás, de ez megérte, hogy láthassak mindent onnan fentről!
Az első pilótánk magyar volt, úgyhogy el is mesélte, hogy mik felett mentünk Londonig: Visegrád, Szlovákia, Csehország, Németország, Rotterdam és a La Manche csatorna. Londonba volt 8 óránk sakkozni-malmozni, amit akarunk. Bibivel kimentünk fényképezni a reptér elé, láttuk a tipikus angol taxikat meg a többi repcsit is.

Az időeltolódás egy kicsit megzavart minket, úgyhogy először nem is voltunk benne biztosak mennyi az idő, hogy a telefon átállt-e magától vagy hogy is működik a dolog. Londonból a becsekkolásom kicsit másként történt mint otthon. Az otthoniak szerint csak 30 kilós a nagy bőröndöm, de mire Londonba értünk meghízott és lett 31 kilós, úgyhogy el kellett vonszolni valami másik kapuhoz. Szerencsésen felszálltunk a másik repcsire is. Mikor elindultunk minden tiszta ködös, esős volt, de ahogy felértünk a felhők fölé gyönyörűen sütött a nap.

Olyan volt mint a filmekben, felül kék minden, alattunk a sok felhő és sütött a nap. Gyönyörű volt. Úgyhogy gyorsan el is aludtam :P Riga előtt kelhettem valamikor. Az itteni landolásunk nem volt olyan sima, mint Londonban. Minden le volt fagyva a kifutó is és így nem oda tudtunk menni, ahova kellett volna menni, így betoltak minket a helyünkre. Amíg betoltak minket a helyünkön kellett ülni, de hát nyílván volt (nem is egy) olyan ember, aki ezt nem értette és elkezdett már készülődni. Az utaskísérők nem győzték mondani, hogy üljenek vissza. Mire mindenkit visszaültettek, addigra felállt egy orosz ember. Mondta neki az utaskísérő, hogy uram maga nem ért engem? Tessék helyet foglalni. Erre az orosz embernek annyi volt a válasza : "No, because i'm russian" :) és hangosan felröhögött az egész gép...
Sikeresen kiértünk a repülőtérről is, várt minket a Bibi "buddy"-ja, aki itt segít a dolgokban, meg megmutatja a helyet. Persze a koleszig tartó út se volt egyszerű, mivel a Bibinek eltört a bőröndjén az egyik kerék, aztán meg szétnyílt a cipzár, úgyhogy valahogy még fel tudtuk vonszolni a buszra, de a trolira már nem, így kénytelenek voltunk taxit hívni. És csodák-csodájára egy orosz taxisofőr jött, akit sikerült kiakasztanunk, mert annyi cuccunk volt :D

Na de a lényeg, hogy elhozott minket, megkaptuk a szobánkat is, ami nagyon tetszik. Két szobánként van egy zuhanyzó- fürdő. A koleszban minden szint el van nevezve egy országról, és minden szoba is. A mi szobánk a Plaza Venecuela. Mi lakunk az A szobában és még várjuk, hogy kik fognak beköltözni a B szobába :) A Bibi reggeli ébresztője is valami salsa volt vagy nem tudom mi, úgyhogy teljes volt a Venezuela érzés, leszámítva, hogy olyan hideg van, hogy néha átfut a szobán egy kis jegesmedve :P :)
Nemsokára megyünk ki a városba elintézni egy-két dolgot meg természetesen megnézni, hogy milyen is :) Tegnap csak a létfenntartáshoz szükséges dolgokat vettem a boltban: tejföl, kenyér meg ásványvíz :) De ma már kell valami normális, mert ki fogok kapni, ha nem eszek normálisan :P :) Sikerült ma mindent kipakolni, minden el is fért rendesen. Rossz volt mindent kipakolni, amit a Bazsi olyan lelkiismeretesen bepakolt nekem :) Most egy ideig pihenhet a bőröndöm, de remélem gyorsan elmegy ez a kis idő és hamar láthatok megint mindenkit :)