Riga, te mocskosmód szép vagy!

hogy őszinte legyek, ma nekem akartam írni, mert úgy gondoltam, hogy biztos nem lesz olyan, amit feltétlen meg kell osztanom mindenkivel. miután reggel sikerült kikaparnunk magunkat az ágyból, nyakunkba vettük a várost. addig nem nyugodott a lelkem, amíg meg nem találtuk azt a helyet, ahonnan belátjuk egész Rigát. szóval fogtunk egy 15ös trolit és irány az óváros. elmentünk a Szent Péter templomba, aminek hatalmas tornya van. maga a templom gyönyörű belülről is.

a második világháborúban teljesen lerombolták, semmi nem maradt belőle, de sikerült az akkori templom teljesen tökéletes mását visszaépíteni! két emeletet kellett csak lépcsőn felmenni, onnantól lift vitt fel minket. elég sokáig mentünk felfele, nem tudom hány méter magasan lehettünk, talán olyan 100-150 m. már a liftben gondolkodtam azon, hogy ha ott lent ennyire fúj a szél, akkor fent orkán lehet. éééééés......tényleg :P alig tudtunk kiszállni a liftből annyira fújt. egy pár percig csak álltam a lift előtt, mert egyszerűen nem tudtam mit csináljak. életemben nem éreztem ilyen szelet. ahogy kicsit szélvédettebb oldalra mentünk, onnantól már nem volt érdekes, hogy mennyire hideg van és hogy mekkora szél van. egész Riga ott volt előttünk!



láttuk a jégtáblákkal teli Daugava folyót, az Akadámiát, az ablakunkból is szépen látható tv tornyot, a többi templomot, az egész óvárost, mindent! el sem tudom mondani mennyire gyönyörű volt. inkább csak nézzétek meg a képeket.eszméletlen.
 
 

nem tudom mennyi időt lehettünk fent, szerintem nem sokat, de mire beértünk a liftbe a kezeim olyan vörösek lettek, mint a lakk a körmömön ;)
mikor leértünk teljesen a látvány hatása alatt voltunk, úgyhogy eldöntöttük, hogy a mai napot még nem fejezzük itt be, lementünk a rakpartra és az egyik közeli hídon átsétáltunk a folyón. a hídon a korlát kis oszlopokból állt és ahogy átfújt rajta a szél, úgy hallatszott, mintha 100 ember állt volna a hídon és sikított volna. semmi mást nem lehetett hallani, csak a szél süvítését és ezeket a sikításokat. majdnem átgyalogoltunk a másik oldalra, de az egyenlőre felfedezetlen terület nekünk, úgyhogy nem feszegetjük a határainkat, az majd legközelebb lesz :)

 



teljesen átfagyva mentünk vissza az óvárosba, kerestünk egy helyet( ami teljesen véletlenül egy ír pub lett), hogy igyunk valami meleget. ahogy kezdtünk kiolvadni, indultunk is tovább.



szombaton lesz valami pink party, ami nem igen a fogamra való, de azt hiszem muszáj lesz pinkbe öltöznöm, nem merek szembe szállni a Bibussal :) szóval kerestünk valamit az estére, egyenlőre nem sok sikerrel, de nem szabad feladnom, bármennyire is szeretném :P
hát szóval ennyi volt a mai napunk, így olvasva biztos nem annyira elragadó, de gyertek és nézzétek meg!  puszipáá