huu..azt hiszem kicsit elkalandoztam, hiszen Ti arra vagytok kíváncsiak, hogy mi is történt az elmúlt héten a Lett fővárosban. szokásos hétfővel indult a hetünk, órák, iskola.órák után elmentünk befizetni a vilniusi kirándulást és mivel hét ágra sütött a nap végre nem kellett visszarohanni a koliba és bekucorodni a takaró alá.annyira más itt a tavasz.
bár még csak halkan merem kimondani, hogy tavasz, mert bármelyik pillanatban úgy dönthet, hogy elhagy minket.a rigai tavasz-illat teljesen más, még egy kicsit érezni a hóillatot, de már nem fagyos és érzed, hogy készülődik valami.az otthoni tavasz-illat sokkal intenzívebb, ez is mutatja, hogy igen udvariasnak kell lennünk itt a tavasszal. a keddi napunk kimaradt, mert a tanárnő, aki aznap az összes óránkat tartotta megbetegedett, így kaptunk még egy C napot.na, nem is kellett több, fogtuk magunkat és nyakunkba vettük megint Rigát. nem volt konkrét cél, csak elindultunk, szerettünk volna eltévedni egy kicsit, de egyre jobban ismerjük a várost, úgyhogy majd talán amikor nem számítunk rá!
szerdán a kihagyhatatlan Ala bárban táncikáltunk a Bibussal.komolyan egyre jobbak vagyunk, vagyis lehet csak én látom így, de a lényeg, hogy nagyon jó :) aztán utána elnéztünk egy német házi buliba, ami igen érdekes volt. csak akkor mehettél be, ha tudsz egy mondatot mondani németül, sokat törtem a fejemet, hogy mi legyen, aztán végül az 'ich liebe dich, jägermeister" lett a belépőm.ha nem véreztél el az első feladatnál, akkor húzhattál egy kis cetlit, amire német nevek voltak felírva és felragasztották a mellkasodra és egész este büszkén viselhetted. én Angela lettem, aztán kaptam egy "Alma" nevű cetlit is, de csak mert magyar persze :)a német zene lassan és kíméletlenül ölte meg a bulit, úgyhogy taxi és irány haza! csütörtökön a másik koliban volt szülinapi-beköltöző dínom-dánom. átnéztünk egy kicsit, ettünk-ittunk-beszélgettünk kicsit a többiekkel, aztán az este hátralevő részét nem töltöttük velük.erőt gyűjtöttünk a péntekre. ugyanis pénteken James Bond party volt abban a bárban, ahol volt még a pink party, szóval sok jóra nem számítottunk.az eleje tényleg jó volt, mert ott volt mindenki és olyan jó volt megint midenkivel összefutni.aztán
kezdett meghalni a buli, úgyhogy szívmasszázsként azt hittük jó lesz neki, ha elmegyünk a Push-ba.hát még rosszabb lett.na jó, akkor menjünk be a pelmenibe, együnk valamit, az nem árthat.persze összefutottunk a szintén pelmeni-függő olaszokkal és együtt mentünk már tovább.a vége az lett, hogy körbe jártuk az összes bárt az óvárosban, és megtettünk minden tőlünk telhetőt, de hiába, menthetetlen volt a péntek. másnap is lett volna valami, de a péntek kudarca rányomta a bélyegét a szombatra is, úgyhogy egy kis óvárosi bámészkodás-fejszellőztetés után indultunk volna a megszokott kis 15ös még Csehszlovákiában gyártott tollinkhoz.de mikor az operaház elé értünk egyszerre a semmiből előtűnt 2 rendőr autó és közöttük egy "kis" merci, zászlókkal az elején.kiszálltak a szekrényhátú, fekete ruhába öltözött emberek, körbe álltak valakit és besiettek. igen, így néz ki, ha a lett miniszterelnök suhan el előtted.vicces volt a kontraszt, ők talpig gucciban én meg a kis zöld síkabátomban :) ma pedig elmentünk megnézni a bodies kiállítást.mikor Pesten volt sajnos nem tudtam megnézni, de most nem hagytam ki :) vegyes érzések kavarognak bennem a kiállítást illetően. talán ha végig tudod nézni a sok szétkaszabolt embert úgy, hogy nem jut eszedbe az, hogy ha ezek az emberek nem egy kiállításnak ajánlották volna fel a testüket, hanem éppen egy kórháznak, mint szervdonor, akkor mennyi embert menthettek volna meg?! hát akkor biztos tetszene. nem mondom, hogy nem tetszett, csak nem értek vele egyet, főleg azzal, hogy a kijáratnál egy kis fekete doboz várt, cetlikkel előtte és akit annyira megérintett a kiállítás, felajánlhatta a testét. viszont, nekünk nem kellett venni ilyen kis masinát, amit elmondja neked angolul is, hogy épp melyik csontot nézegeted, ugyanis csak lett és orosz táblák voltak kint és büszkén mondhatom, ahogy ügyesen megértettük a dolgokat. és még tanultunk egy pár szerv elnevezést is ;) egy ilyen kiállítás után logikus, hogy az ember elmegy enni :) azt hiszem még sokszor imába foglaljuk a neved, Lido. az egyik legjobb dolog itt Latvijában.
holnap reggel megint isi, aztán futás haza és reménykedni, hogy megjött otthonról az életmentő csomagom, vagy valami vár rám a portán egy kis otthonillattal. és persze reménykedni, hogy mégis jön április és hoz magával minden jót, amit megígért! vagyis A jót!
puszipáá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése