igen, azt hiszem a kis Kittikének betett az az este, nem volt természetes a másnapi mosoly, szó szerint másnapi :P így a pénteki nap nagyjából szenvedéssel telt meg mosással és készülődéssel. szombat hajnal fél 7re az egyetemnél kellett lennünk, mert indultunk Litvániába! 1,5 óra alvás után,mikor reggel felkeltem, tiszta fehér volt már megint minden, úgyhogy a hidegben, teljesen szétesve, de megcsináltuk és ott voltunk időben! az első megállónk a keresztek dombja volt, ami teljesen sokkolt! egy domb tele keresztekkel. ez egy hely, ahova a világ bármely pontjáról érkezők emlékezhetnek azokra, akiket elvesztettek vagy ha csak nem tudják, hogyan tovább, akkor eljönnek ide és talán megtalálják amit keresnek.legyen ez a megnyugvás vagy a válasz a jövőre. mindenki ott hagyott valami kis apróságot, ami közel áll hozzá és kívánt valamit. hiába a végtelen ateizmusom, akkor is sokkolt a hely. még mindig nem tudom, hogy mit érzek ezzel a hellyel kapcsolatban, csak azt tudom, hogy sokkolt és alig jött ki hang a torkomon.
az ebédet már Trakai-ban töltöttük, ahol megnéztünk egy kastélyt. szép volt, bár igazából nekünk annyira nem volt érdekes, mivel nálunk is van millió kastély.na meg persze ott volt a fagyoskodás és a fáradtság.
a következő megállónk már Vilnius volt. mivel elég sokan voltunk, így elég nehéz volt a bandát időben elterelni a megadott helyekre, így mire Vilniusba értünk már elég késő volt és lekéstük a városnézést. vacsiztunk, becsekkoltunk a hotelbe és már indult is az este. hirtelen megtelt a szobánk emberekkel, mindenki ivott, beszélgetett és nevetett.
aztán elindultunk egy helyre, ahol folytatódott az este. mivel a csütörtök betett, úgy döntöttem 0, azaz nulla alkohollal állok az est elébe :) és csodák csodájára fél liter energia itallal is olyan volt, mint ha egy üveg vodka lett volna ;)
pár óra alvás után megint eljött a reggel, a reggeli, az indulás. elmentünk megnézni Vilniust és indultunk is hazafelé.
útközben még megálltunk Kaunasban, megnéztük és vacsiztunk egyet.
aztán 4 óra zötykölődés, mire végre elértük a varázslatos Rigát. igen, azt hiszem az én szótáramban a Riga már csak a varázslatos jelzővel létezik. mikor elindultunk Litvániába, úgy éreztem, hogy most elmegyek külföldre ITTHONról!hogy őszinte legyek, képtelen voltam úgy nézni Vilniust, hogy ne hasonlítsam össze Rigával.lehet, hogy kicsit előítéletes voltam vele,de igazolt abban, hogy jól tettem, mikor a pályázat sorrendjében Rigát írtam előre! érdekes, hogy 1,5 hónap alatt annyira elvarázsolt Riga, hogy már most tudom, hogyha végleg itt kell hagynom, akkor nagyon fogok sírni! talán jobban, mint mikor ott kellett hagynom mindenkit a reptéren. elképzelhetetlennek tartottam, mikor Apa azt mondta, hogy mennyire fogom sajnálni, ha hazamegyek. erre, tessék. elég volt 1,5 hónap. imádok itt lenni, imádom az embereket, annak ellenére, hogy minden hiányzik otthonról! és azt hiszem, sokkal jobban fogom értékelni az otthoni dolgokat, ha hazamentem. elég volt ennyi idő, hogy rájöjjek, milyen jó helyen élünk és mennyire szeretem.
és tudom, hogy lesz idén is április, várom nagyon, mert tudom, hogy talán ez lesz életem legszebb áprilisa, a rigai április! szóval mostanság ilyen érzéskavalkáddal töltöm mindennapjaimat.
holnap magyar estét tartunk, gulyás leves és túrógombóc lesz a menü.gondoljatok ránk és küldjétek az össze gasztronómiai érzéketeket, mert olyan ciki lesz, ha valamit elrontunk :)
puszipáá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése